Kecskeméten és Szekszárdon nyugodt, kulturált környezetben, jól felszerelt magánrendeléseken előre egyeztetett időpontban várjuk a hozzánk forduló pácienseket.
Fő tevékenységünk a húgyúti rendszer akut és krónikus gyulladásainak, a merevedési zavaroknak a diagnosztikája és kezelése, a vese és prosztata daganatok, a vesekövesség, valamint a külső nemi szervek elváltozásainak diagnosztikája. Lehetőség van a műtéti beavatkozást igénylő elváltozások akár egynapos sebészet keretén belüli megoldására is.
A vese betegségei
Legjellemzőbb a vesemedence gyulladás.
Tünetei: deréktáji fájdalom, magas láz, hidegrázás, elesett állapot, vizelési panaszok.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, hasi ultrahang vizsgálat, vizelet általános és bakteriológiai vizsgálat.
Kezelés: ágynyugalom, bő folyadékfogyasztás, masszív, lehetőleg célzott antibiotikus th. A panaszok fokától függően sokszor kórházi kezelést igényel!
A vesének vannak jó- és rosszindulatú daganatai. A leggyakrabban előforduló, és legnagyobb jelentőséggel bíró rosszindulatú vesedaganat a vesesejtes rák. Az összes felnőttkori daganat 3%-át teszi ki, előfordulása a 60-70 éves korosztályban a leggyakoribb. Az ultrahang vizsgálatok elterjedése következtében sokszor véletlen leletként kerül felismerésre, egyre gyakrabban a fiatalabb korosztály körében.
Tünetei: véres vizelet, fogyás, tapintható hasi terime, visszatérő lázas állapot, vérszegánység, fáradékonyság.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, hasi ultrahang és CT vizsgálat, bizonytalan esetekben MRI.
Kezelése műtéti, illetve előrehaladott esetekben a műtétet követő gyógyszeres kezelés.
A vesékben nagy számban fordulnak elő cysták, folyadékkal telt hólyagok. A veseparenchymából kidomborodó, egy vagy több változó nagyságú, vékony falú, meszesedést nem tartalmazó cysta a veseállományt nem károsítja, veszélyt nem jelent. Beavatkozásra akkor van szükség, ha növekszik,és ezáltal panaszt okoz. Méreténél fogva deformálhatja a vizeletelvezető rendszert, pangást tarthat fenn.
Kivizsgálás: hasi UH , esetleg CT vizsgálat.
Kezelése: a nagyméretű cysták ultrahang vezérléssel végzett punkciója, vagy laparoszkópos cystafal rezekció.
Létezik egy öröklődő cystás veseelváltozás, a policystás vese. Az apró cysták sokasága tönkreteheti a vese állományát, veseelégtelenséghez vezethet. Rendszeres urológiai és nephrológiai gondozást igényel.
A vesekövesség a húgyúti rendszer 3. leggyakrabban előforduló betegsége. Kialakulásában legtöbbször anyagcserezavar, a helytelen táplálkozás, valamint sok esetben anatómiai elváltozás áll. A vesekövek a vese papillákon, a vese kelyheiben keletkeznek, és onnan a vesemedencébe, majd méretüknél fogva a vesevezetékbe juthatnak. Panaszt – a vesegörcsöt az okozza, hogy a kő lezárja a vese üregrendszerét, a vizelet elfolyását akadályozza, és ez a vese feszülésével, fájdalommal jár. A fájdalom jellemzően deréktájról indul, és a lágyékba, hólyagtájba, herékbe, szeméremtestbe sugározhat. A vesegörcsöt hányinger, hányás, borzongás, hidegrázás, verejtékezés, a bélműködés leállása, vérvizelés kísérheti. A panaszok nagysága sok esetben nem mindig áll egyenes arányban a kövek méretével és a helyzet súlyosságával.
Kezelése függ a kövek elhelyezkedésétől, méretétől, számától, a beteg, valamint az ellenoldali vese állapotától. A húgyúti kövek igen nagy része spontán távozik. A kőtávozást elősegíti a sok mozgás, bő folyadékfelvétel, fájdalomcsillapítók és görcsoldók.
A pangó vizelet okozta lázas szövődmény esetén a vizelet deviálására –belső sínezésre, vagy külső drainálásra van szükség. Kőmentesítésre csak a gyulladás megszűnte után van lehetőség.
20 mm nagyság alatti vese-, valamint vesevezetékben elhelyezkedő, spontán nem távozó kövek esetében a lökéshullám kezelés (ESWL) az első választandó megoldás.
Anatómiai rendellenességek, nagyobb kőméret, a lökéshullám kezelések után visszamaradó kövek esetén endoszkópos kőeltávolítást végzünk. Nyílt műtét ma már csak szövődmények esetén megengedett!
Húgyhólyag betegségei
Akut és krónikus formáját különböztetjük meg. Előfordulása nőkben jóval gyakoribb, mint a férfiaknál. Kialakulását nőknél az anatómiai helyzeten túl hormonális hatások, nőgyógyászati gyulladások, a sexuális élet befolyásolhatja. Férfiaknál önállóan ritkán fordul elő, gyakran a prosztata elváltozása, hólyagkövesség állhat a háttérben.
Tünetei: gyakori, fájdalmas, sokszor sürgető vizelési ingerek, borzongás, alhasi fájdalom, gyakran szemmel látható véres vizelet ürítés.
Kivizsgálása: fizikális vizsgálat, hasi ultrahang vizsgálat, vizelet általános és bakteriológiai vizsgálat.
Kezelése: bõ folyadékfelvétel, antibiotikum, görcsoldók (Nospa).
A férfiaknál háromszor gyakoribb megbetegedés, mint nőknél, leggyakoribb a 6.-7. évtizedben. 50 év alatt ritkán találkozunk vele. Legfontosabb rizikófaktora a dohányzás.
Felületes és izominvazív formáját különböztetjük meg.
Tünetei: fájdalmatlan, szemmel látható véres vizelet, mely sokszor minden kezelés nélkül elmúlik. Tünete lehet még a fájdalmas, sokszor kínzó, gyakori vizelési inger.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, vizelet vizsgálat, vizelet cytológia, hasi ultrahang vizsgálat,urográfia, CT vizsgálat, hólyagtükrözés (cystoscopia).
Kezelése: első lépésként húgycsövön keresztüli műtét (TuTUR) elvégzése szükséges. A szövettani vizsgálat dönti el, hogy a daganat felületes, vagy az izomréteget is beszűri. A felületes hólyagdaganatoknál lehetséges egy ismételt, ún. „biztonsági TUR”, és helyi immunkezelés, míg a távoli áttétet nem adó, izomréteget beszűrő daganatok esetén a hólyag eltávolítása lehet a megoldás. Kimutatható áttétek esetén kemoterápia és sugárkezelés jön szóba.
A húgyhólyagdaganat fájdalmatlanul, alattomosan jelentkezik, első jele a véres vizelet lehet. A véres vizelet –főleg dohányos embereknél- azon urológiai tünetek közé tartozik, melynek tisztázása alapvető fontosságú, nagyon komolyan kell venni, mert a daganat korai felismerése és kezelése sokszor életmentő lehet!
Prosztata betegségek
A prosztatagyulladás igen gyakori megbetegedés, a férfiak csaknem fele betegszik meg élete során benne. Tünetei és lefolyása alapján akut és krónikus formáját különböztetjük meg.
Tünetei: magas láz, hidegrázás, elesettség, gyakori, fájdalmas vizelési ingerek, végbéltáji teltségérzés.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, hasi UH, vizelet általános és bakteriológiai vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok.
Kezelés: ágynyugalom, masszív antibiotikus kezelés.
Tünetei: gyakori, fájdalmas vizelési inger, tompa deréktáji, alhasi, herékbe, a makkba sugárzó fájdalmak, gáttáji diszkomfort érzés. Gyakran társul sexuális zavarokkal – korai magömlés, erektilis zavarok.
Kivizsgálása: fizikális vizsgálat, vizeletvizsgálat, ultrahang vizsgálat.
Kezelése: elhúzódó, sokszor hónapokig tartó antibiotikus és gyulladás gátló kezelés, mely kiegészíthető különböző növényi eredetű gyógyhatású készítményekkel.
Jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH)
Az időskorú férfiak betegsége, melyet a prosztata jóindulatú megnagyobbodása okoz. A vizelési zavart a prosztata tömegének növekedése következtében a húgycsőben kialakuló mechanikus elzáródás okozza. A prosztata tömege érdekes módon sokszor nincs arányban a vizelési zavarokkal.
Tünetei: legyengült vizeletsugár, akadozó vizelet, éjszakai vizelés, hólyagtáji teltségérzés. A panaszok kezelés nélkül fokozódhatnak, és vizeletelakadás is felléphet.
Kivizsgálása: fizikális vizsgálat, ultrahang- és vizeletvizsgálat, vizelési zavarokkal kapcsolatos kérdőív kitöltése. Ez utóbbi pontos képet ad arról hogy a beteg panaszait hogyan éli meg.
Kezelése: a panaszok és a visszamaradó vizeletmennyiségtől függően gyógyszeres vagy műtéti megoldás lehetséges.
A gyógyszeres kezelés elsősorban tüneti (un. Alfa-blokkoló kezelés). A műtéti megoldás húgycsövön keresztül, endoszkóppal történik. Ritkán, igen nagyméretű prosztata esetében a nyílt műtét is választható.
Prosztata daganat
A prosztatarák a leggyakrabban diagnosztizált daganat a férfiak körében, de csak minden 8. igazolt prosztatarákos beteg hal meg benne. Boncolási adatok szerint már a 3. évtizedben kimutathatók daganatsejtek a prosztatában, az 5. évtizedben már több, mint 30%-ban.
Kezdetben tüneteket nem okoz, így csak szűrővizsgálat során kerül felismerésre. A szűrővizsgálat alapja a prosztata specifikus antigén (PSA) meghatározás.
Tünetei: kezdetben elsősorban irritatív tünetek jelentkeznek- gyakori, sokszor parancsoló vizelési ingerek formájában. Előrehaladottabb stádiumban nehézvizelés, szakaszos vizelés, csontfájdalmak is felléphetnek.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, PSA meghatározás, hasi és rektális ultrahangvizsgálat. Amennyiben a fenti vizsgálatok alapján felmerül a prosztata daganat gyanúja, szöveti mintavételt –biopsziát kell végezni a prosztatából. A végső diagnózist csak szövettani vizsgálat alapján lehet kimondani. A szövettani lelet birtokában állapotfelmérést kell végezni –CT, MRI, csontizotóp vizsgálat, mely a további kezelést meghatározza.
Kezelése: szervre lokalizált esetekben a műtéti, vagy sugárkezelés a beteg teljes gyógyulását okozhatja. Előrehaladott folyamat esetén gyógyszeres, esetleg sugárkezelésre van lehetőség, mely végleges gyógyulást nem okoz.
A here -mellékhere betegségei
Előfordulása fiatal felnőttkorban 18-40 év között a leggyakoribb.
Tünetei: a here fájdalmatlan megnagyobbodásával jár, húzó érzéssel a herezacskóban, tompa deréktáji fájdalommal. Az esetek kis hányadában mellékhere gyulladás képét utánozhatja.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, ultrahang vizsgálat, valamint tumormarkerek meghatározása.
Anatómiai okokból elsősorban baloldalon jelentkező elváltozás. A bal here elhasznált, vénás vére nem közvetlenül jut a fő gyűjtőérbe, hanem a bal vese vénáján át, mely a here vénákban pangást idéz elő.
Tünetei: tapintható terime a bal herezacskóban a here mellett, mely fájdalommal nem jár.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, here ultrahang, esetleg Doppler vizsgálat.
Kezelése: műtéti megoldás, laparoszkóppal vagy nyílt műtéttel, ez utóbbi helyi érzéstelenítésben is elvégezhető.
A herevízsérv a here burkai között felszaporodó savós folyadék felszaporodása következtében jön létre, melynek hátterében gyakran a mellékhere gyulladása áll.
Tünetei: a herezacskó megnagyobbodik, nehézzé válik.
Kivizsgálása: fizikális vizsgálat és here ultrahang vizsgálat.
Kezelés: Műtéti megoldása javasolt, amennyiben az elváltozás mérete vagy a tömlő feszülése zavaró lenne.
A mellékhere gyulladás gyakran társul más urológiai kórképpel, vagy alakulhat ki húgycsövön keresztül végzett beavatkozások után, illetve hólyag katéter viselés mellett.Akut és krónikus formáját különböztetjük meg.
Akut mellékhere gyulladás
Tünetei: a mellékhere fájdalmas megnagyobbodása, melyet magas láz, hidegrázás kísérhet, a beteg elesett állapotba kerül. Nemritkán vizelési panaszok társulhatnak hozzá.
Kivizsgálás: fizikális vizsgálat, ultrahangvizsgálat, vizelet általános és bakteriológiai vizsgálata, laboratóriumi vizsgálatok.
Kezelése: ágynyugalom, a here felpolcolása, jegelése, masszív, lehetőség szerint célzott antibiotikus kezelés. Amennyiben a beteg késve fordul orvoshoz, vagy a kezelés nem megfelelő, gyakran mellékhere tályog alakul ki, mely a here és mellékhere műtéti eltávolítását vonja maga után.
A krónikus mellékhere gyulladás
Tünetei: sokkal enyhébbek, általában prosztatagyulladás áll mögötte, vagy a nem teljesen gyógyult akut gyulladás okozhatja. Elsősorban a fájdalom a jellemző, a gyulladásos tünetek minimálisak.
Kezelése hasonló a krónikus prosztatagyulladáséhoz. Amennyiben a panaszok a kezelés ellenére sem csökkennek, a mellékhere műtéti eltávolítása szóba jön.
A fityma szûkülete lehet veleszületett, valamint szerzett. Az elváltozás következtében a makk nem fér át a fitymanyíláson, ennek következtében a fityma nem húzható hátra. Kisgyermekeknél gyakran észlelhetõ ez a jelenség, melynek gyakran nem a fityma szûkület, hanem a fityma bellemeze és a makk hámjának összetapadása az oka (adhesio cellilaris). Az elváltozás könnyen megoldható, azonban meg kell várni, hogy a kisgyermek “ágytiszta” legyen, ne viseljen pelenkát.
A valódi fitymaszûkület (phimosis) mûtéti megoldást igényel. Gyermekkorban altatásban, felnõttkorban helyi érzéstelenítésben végezzük a mûtétet, egynapos beavatkozás keretében.
Relatív fitymaszûkületet okozhat a rövid fék. Együttlétek alatt a fék berepedhet, masszív vérzés léphet fel. A seb hegesedéssel gyógyul, mely következtében a fék még rövidebb lesz, így még könnyebben berepedhet.
Kezelése: helyi érzéstelenítésben a fék bemetszése.
A szerzett fitymaszûkület valamilyen kísérõ betegség következtében alakul ki. Sokszor a cukorbetegség elsõ jele lehet, de gyulladás és daganat is állhat az elváltozás mögött!
A fityma és makk gyulladásával minden eseten ajánlatos orvoshoz fordulni, mivel sokféle megjelenése van. Banális elváltozástól kezdve a cukorbetegség, esetleg daganat kezdeti formája állhat mögötte. Amennyiben helyi kezelésre nem változik, körülmetélés elvégzése válhat szükségessé.
Az idõsebb korosztályban fordul elõ elsõsorban. Kialakulásában fitymaszûkület következtében fennálló krónikus gyulladás, valamint vírusfertõzés (HPV) játszhat szerepet.
Minden, a fitymán vagy a makkon észlelt daganatgyanús elváltozással mihamarabb szakorvoshoz kell fordulni. Elsõ lépésben mintavétel szükséges, a további kezelést a szövettani vizsgálat eredménye határozza meg.
Legjellemzõbb a Peyronie- betegség (IPP), mely a barlangos test kötõszövetes tokjának ismeretlen eredetû , körülírt megvastagodása. A kezdetben tapintható csomó merevedéskor fájdalmassá válhat, és a hímvesszõ görbületét okozhatja. Ez utóbbi olyan fokú lehet, mely a közösülést is megakadályozhatja. Kezelése kezdetben gyógyszeres, amennyiben nem változik, akkor mûtéti megoldás szükséges
További Rendelő: